A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a modern, matematikai alapú kockázatbecslés tünetmentes állapotban is képes előrejelezni a következő 10 év kritikus eseményeit.
Gyorsabban öregszik a magyar szív: matematikai pontossággal számítható ki a 10 éven belüli infarktus kockázata
A magyar lakosság harmada „idősebb” szívvel él, mint amennyit a születési anyakönyvi kivonata mutat. A magyar szív „gyorsabban öregszik”. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) riasztó adatokra hívja fel a figyelmet: a hazai lakosság jelentős részénél az erek állapota alapján számított „szívéletkor” akár évtizedekkel is megelőzheti a biológiai életkort. Az MKT szakértői szerint a kardiológiai halálozás csökkentésére a megoldást a nemzetközi irányelveken alapuló, de a magyarországi adatokra kalibrált SCORE2 és SCORE2-OP kockázatbecslési modellek jelentik, amelyek matematikai pontossággal jelzik előre a következő 10 év kritikus eseményeit.
Magyarországon a szív- és érrendszeri halálozás továbbra is kiugróan magas. Ennek egyik oka, hogy hazánk az európai prevenciós besorolás szerint a magas kockázatú (high-risk) régióba tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy magyar páciens esetében ugyanaz a vérnyomás- vagy koleszterinérték sokkal nagyobb veszélyt hordoz, mint egy nyugat-európai országban élőnél, mivel a hazai környezeti tényezők és a népegészségügyi adatok kedvezőtlenebbek. A magyar felnőttek jelentős részénél a „szívéletkor” akár 10–15 évvel is meghaladhatja a biológiai életkort, ami drasztikusan növeli az idő előtti infarktus és stroke kockázatát.
„Magyarországon a szívbetegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek, annak ellenére, hogy ezeknek a tragédiáknak a 80%-a megelőzhető lenne. A probléma gyökere a láthatatlan rizikó: a magas koleszterinszint, a fel nem ismert érfali gyulladás és az enyhe, de tartós magas vérnyomás évekig nem okoz fájdalmat, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz az érrendszerben” – hívja fel a figyelmet prof. dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
„Kiemelt célunk, hogy a diagnosztikába beépüljenek a legfrissebb kutatási eredmények. Ilyen a SCORE számítási modell, amit az ESC (European Society of Cardiology – Európai Kardiológiai Társaság) beépített a rendszeresen frissített prevenciós irányelveibe.
A SCORE2 (40–69 év): Ez az algoritmus nem csupán a pillanatnyi állapotot méri, hanem kiszámítja a következő 10 évben bekövetkező végzetes vagy nem végzetes érrendszeri esemény (infarktus, stroke) valószínűségét is.
SCORE2-OP (70 év felett): Az idősebb betegek esetében alkalmazott modell, amely figyelembe veszi, hogy az életkor előrehaladtával többféle egészségügyi kockázat van jelen egyszerre. Így pontosabban becsülhető meg a szív-érrendszeri események valódi jelentősége, és elkerülhető a felesleges túlkezelés.
A magyar adaptáció lényege, hogy mi a SCORE2 algoritmust a magas kockázatú régióra érvényes szorzókkal alkalmazzuk. Ami Berlinben még sárga jelzés, az Budapesten már piros. Ezzel a szigorúbb megközelítéssel évente több ezer magyar ember életét menthetnénk meg” – hangsúlyozza Gellér professzor.
„Sokan gondolják, hogy amíg nincs mellkasi fájdalom vagy légszomj, a szívükkel minden rendben van. A modern kardiológia azonban már nem jósol, hanem számol. Bemutatjuk a SCORE-modellt, amely feketén-fehéren megmutatja a jövőt – és elárulják, mikor jött el az a pont, amikor tünetmentesen is orvoshoz kell fordulni. A Magyar Kardiológusok Társasága kezdeményezi, hogy a SCORE2 alapú digitális kockázatbecslés a háziorvosi és szakorvosi ellátás kötelező eleme legyen. Az a cél, hogy a páciensek ne csak egy laboreredményt kapjanak, hanem ismerjék meg a saját rizikószázalékukat is. „Az a célunk, hogy minden 40 év feletti magyar állampolgár tisztában legyen a saját rizikópontszámával. A statisztika nem sors, hanem lehetőség a beavatkozásra. Ha ismerjük a kockázatot, még van időnk megváltoztatni a jövőt” – teszi hozzá az elnök.
Mikor menjen orvoshoz tünetmentesen?
Most nem kell számolgatnia, nem kell táblázatokat böngésznie, csak válaszoljon magának őszintén.
· Férfiként idősebb-e 40 évnél, nőkként pedig 50 év feletti-e?
· Van-e a családban korai szív-érrendszeri betegség? (Szülőnél vagy testvérnél 55–60 éves kor előtt.)
· Dohányzik-e, vagy az elmúlt egy évben szokott-e le?
· Nem tudja a koleszterinszintjét, vagy több mint két éve nem volt mérése?
· Előfordul, hogy a vérnyomása 140/90 Hgmm fölé emelkedik? Esetleg nem mérték a vérnyomását már több mint 1 éve?
· Volt-e súlyos COVID-fertőzése, és azóta tapasztal-e tartós fáradékonyságot, terhelhetőség-csökkenést?
· Mozgásszegény életmódot él-e, vagy ki van-e téve tartós stressznek?
Ha legalább két igen válasza volt, ütemezzen be egy találkozót a háziorvosával, aki a SCORE2 program segítségével pontos képet alkot a veszélyről.
Ez az önellenőrzés nem SCORE-számítás, hanem annak eldöntésére szolgál, hogy szüksége van-e arra, hogy orvos végezzen komoly kockázatbecslést (SCORE2-t).
Mi az a SCORE, és miért fontosabb, mint az otthoni vérnyomásmérője?
A modern orvostudomány ma már nem csak az aktuális állapotot nézi. Az Európai Kardiológiai Társaság által fejlesztett SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell egy komplex algoritmus. Nem azt mondja meg, hogy Ön most beteg-e, hanem azt kalkulálja ki: mekkora az esélye annak, hogy a következő 10 évben végzetes érrendszeri esemény (szívinfarktus vagy stroke) érje.
A modell olyan változókat vet össze, mint:
· az életkor és a nem,
· a szisztolés vérnyomás,
· a teljes koleszterinszint,
· a dohányzási státusz.
Ez a „rizikómatek” lehetővé teszi, hogy még azelőtt közbelépjünk, mielőtt a baj megtörténne.
Mi történik a vizsgálaton?
A modern kardiológiai vizit nem csak hallgatódzásból áll. A rizikóbecslés során az orvos meghatározza az Ön szívéletkorát. Lehet, hogy Ön 45 éves, de az erei állapota alapján a szíve már 60 éves.
Jó hír is van! Ez a folyamat megállítható és gyakran visszafordítható.
Vésse az emlékezetébe: a tünetmentesség gyakran csak látszólagos biztonság.
A hiteles tartalom mindig Szívderítő!
Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkért kövesse a Szívderítőt, is, melyet a Magyar Kardiológusok Társasága hozott létre és felügyeli.