Tóth Gábor szerint a hazai ellátórendszer legnagyobb erősségei a magasan képzett, elkötelezett szakemberek, az országos lefedettség és a digitalizációban elért előrelépések.
A Portfolio-nak adott interjújában Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke a magyar egészségügyről azt mondta: összetett az aktuális helyzet.
A kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek, ami feszültséget okoz - tette hozzá.
A kórházak nemcsak a fekvőbeteg-, hanem a járóbeteg-ellátás 65-70 százalék végzik. Emellett a finanszírozási helyzet sem mindig kedvező.
Kár tagadni, vannak kihívásaink, vannak olyan dolgaink, amiket meg kell oldani a működés során - fogalmazott.
Kiemelte: az egyik fő probléma az egészségügyet érintő munkaerőhiány, a humánerőforrás kérdés megoldása jelenleg az egyik legnagyobb kihívás.
Jelezte, óriási segítséget jelent a rendszerbe most bekerült plusz 150 milliárd forint a kórházak finanszírozására, de ettől függetlenül a kórházigazgatóknak továbbra is feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a pénzzel, ami nem mindig sikerül. Az elnök szerint egy jó finanszírozási rendszernek fenntarthatónak, motiválónak kell lennie, emellett biztosítania kell az ellátás elérhetőségét és minőségét.
Az lenne optimális, ha lenne egy alapfinanszírozás, mellette egy teljesítményrész, és mindezek mellett a minőséget is figyelembe vennénk. Fontos lenne, hogy a jobb minőségű munka többletfinanszírozással is járjon - húzta alá Tóth Gábor.
Az orvosi bértábláról azt mondta: a 2021-ben elindult, három éven át tartó bérfejlesztés rövid távon jelentős volt, segített az elvándorlás megállításában, de mostanra már az orvosi társadalom részéről is látható egy nyomás a továbblépés céljából. Van egy jó alap, de aki jobb minőséget vagy többet nyújt, annak legyen lehetősége többet is keresni a közfinanszírozott rendszerben - vélekedett.
Az a jó érzés, hogy megvolt a régóta várt fizetésemelés, lassan elkopott. Tehát azt lássuk be, hogy annak a fajta motivációnak, ami korábban volt, a hatása csökkent némiképp. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni az infláció hatását sem - mondta még.
Arra a felvetésre, hogy mi lenne az a három legjobb dolog, amit elmondana a magyar egészségügyről, a Kórházszövetség elnöke kiemelte:
Hozzátette még, hogy maga az orvoslás, a gyógyítás a világ legklasszabb dolga.
Az egészségpolitika irányítói és a Kórházszövetség közötti kapcsolatot firtató kérdésre egyebek közt azt válaszolta, új elnökként szeretné elérni, hogy minden, a kórházakat érintő kérdésben kikérjék a véleményüket.
Bejelentkeztem a miniszter úrhoz, voltam nála, beszéltem az államtitkár úrral és az országos kórházi főigazgató úrral is. A Pintér Sándor belügyminiszterrel történt beszélgetés rendkívül tartalmas volt. Érezhetően az illetékesek tisztában vannak a megoldandó feladatokkal. A véleményünket bizonyos kérdésekben kikérik, és mi elmondjuk - fogalmazott.
A magánegészségügyről szólva Tóth Gábor aláhúzta: „a magánegészségügy nem fedi le az egészségügy teljes spektrumát, van, aki kimondja, van, aki nem mondja ki, de a magánegészségügy valamilyen szinten mazsoláz”. Tehát a magyar emberek egészségügyét, az egészségügyi ellátását nem a magánegészségügy oldja meg. „Az viszont kétségtelen tény, hogy az orvos kollégák egy része elcsábul. Ez tagadhatatlan tény” - mondta.
De mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy Magyarországon az állami ellátás biztosítja a lakosság egészségügyi ellátását. Nagyon sok olyan területe van, amibe a magánellátó bele se szagol, mert nem éri meg neki - szögezte le végül a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza