A kórházalapító főorvosok tiszteletére állítottak emlékoszlopot a kiskunfélegyházi kórház bejáratában. Az emlékmű ünnepélyes leleplezését pénteken délután tartották, melynek keretében felidézték az 1950-ben alapított egészségügyi intézmény több mint hetvenéves történetének főbb állomásait. A megemlékezést a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak műsora tette még ünnepélyesebbé.
Az emlékoszlop dr. Tarjányi József kezdeményezésére az Egészségért Közalapítvány a Kórházért, a félegyházi önkormányzat és több magánszemély támogatásával valósult meg – mondta köszöntőjében dr. Körtvélyessy András, telephelyvezető főorvos. Hangsúlyozta, az egészségügy és egyben a kórház múltja, jelene és jövője egyaránt fontos része Kiskunfélegyháza fejlődésének. Jelenleg is, mint a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kiskunfélegyházi Telephelye igyekeznek ezt a folyamatos fejlődést fenntartani. A funkcióváltás óta eltelt egy évtizedben több nagy egészségügyi projektnek köszönhetően sikerült a kardiológiai és a mozgásszervi rehabilitációt országos hírűvé tenni. Ezen az úton folytatják a kórház szépítését, gyógyító munkájának és funkciójának a bővítését – fogalmazott a főorvos.
Felidézte, hogy a 19. században kolera, diftéria, fekete himlő, TBC járványok tizedelték a város lakosságát. Ezen járványok kezelése, valamint más betegségek gyógyításának körülményei is tarthatatlanná váltak, ezért 1896-ban felvetették a városban egy közkórház létesítésének szükségességét. A Fürdőszálló mögötti területet jelölték ki erre a célra. A város már az I. világháborút követően alapot hozott létre a közkórház megépítésére, majd 1939-ben letették a közkórház alapkövét. 1942-re gyűlt össze az államsegéllyel együtt a 60 ezer korona, amiből elkezdhették a 120 ágyas közkórház építkezését.
A kivitelezés lassan haladt, vélhetően a kialakult háborús helyzetnek köszönhetően. Az 1944-re elkészült épületet a II. világháború során bombatámadás érte és mindent széthordtak, ami csak mozdítható volt. 1948-ban renoválták az épületet, az államosított magánszanatóriumokból pótolták az ellopott berendezéseket. 1949-ben nevezték ki dr. Kiss Dezsőt igazgató főorvosnak, akinek az volt a feladata, hogy megteremtse a kórház megnyitásának feltételeit. 1950. február 1-én kezdte meg működését a kórház 60 belgyógyászati és 60 sebészeti ággyal. Az 50-es évek ágyfejlesztései révén szülészeti-nőgyógyászati osztályt szerveztek a kórház alagsorában. A város másik pontján megnyitották a fül-, orr-, gégészeti osztályt is. A kórház főépületének földszintjén gyermekosztályt, míg a szolgálati lakások céljára létesített „B” épületben fertőző osztályt hoztak létre.
A kezdetben 120 ágyra tervezett intézményben a 60-as évek elején már 268 beteg szorongott és az amúgy is silány kivitelezésű infrastruktúra elégtelenné vált. A kórház vezetése szorgalmazta a kórház rekonstrukcióját, amely azonban valamilyen oknál fogva egyre halasztódott. Végül 1978-ban elindultak a felújítási munkálatok, melyek 1986-ban fejeződtek be. A kórház az orvostechnika típusát és műszaki teljesítményét tekintve meghaladta a hazai átlagot. 2006-ban újabb épülettel bővült az intézmény, megteremtve ezzel a kardiológiai és mozgásszervi rehabilitációs ellátást. Ennek a beruházásnak köszönhetően valósult meg a Róna Kincse Gyógyfürdő, ahol a minősített gyógyvíznek köszönhetően számos balneoterápiás kezelés vált elérhetővé. A kiskunfélegyházi kórház aktív kórházi funkcióját 2013-ig látta el. Ebben az évben kormányzati döntés alapján integrálódott a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházhoz, azóta annak telephelyeként rehabilitációs és krónikus belgyógyászai ellátást végez a megmaradt járóbeteg szakellátás mellett.
Az eredeti főépület harmadik emeletének rekonstrukcióját követően 33 mozgásszervi rehabilitációs ágyon tud az intézmény magas színvonalú ellátást biztosítani. Az eredeti főépület földszintjének bővítésével a járóbeteg szakellátás is méltó helyet kapott feladatának elvégzéséhez. A több mint 120 éve megálmodott közkórház célját, szellemiségét megnyitása óta valamennyi kórházvezető a magáénak érezte, s ennek köszönhető, hogy az ide érkező betegek és hozzátartozóik kedves, hangulatos, családias helyen találják magukat – fogalmazott dr. Körtvélyessy András.
A telephelyvezető főorvos visszatekintése után dr. Nyúzó Bálint, főorvos, egykori kórházigazgató emlékezett a kórház alapításánál bábáskodó főorvosokra: az igazgató dr. Kiss Dezső sebészre, aki 1949–1951 között vezette a kórházat. Az osztályvezető főorvosokra: dr. Fazekas Lajos belgyógyászra, aki 1950–1973 között dolgozott a félegyházi kórházban; dr. Kiss Dezső sebészre (1950–1951); dr. Förgeteg János sebészre (1951–1952); dr. Lux János szülész-nőgyógyászra (1951–1984); dr. Varga Gyula gyermekgyógyászra (1951–1983); dr. Dabasi Halász György sebészre (1952–1973) dr. Balogh Géza belgyógyász, infektológusra (1953–1997); dr. Zsiska Mihály radiológusra (1953–1979) és dr. Faltum Antal fül- orr gégészre (1957–1981).
Az ünnepi beszédek sorát Csányi József polgármester zárta, aki arról beszélt, hogy a mai világunkat teljesen átszövi a kritika és búslakodás, miközben elfelejtünk a jó dolgokra koncentrálni. Mint például az emlékoszlopon felsorolt orvosokra, akik közül a polgármester többet személyesen is ismert és hálával gondol rájuk. A városvezető szerint az emlékoszlop arra figyelmeztet bennünket, hogy az alapítófőorvosok által megteremtett minőséget kötelességünk tovább folytatni.