Az az utóbbi időben érzékelhetően megváltozott a dohányzás füstmentes alternatíváiként emlegetett eszközök körüli diskurzus. A tematikus egészségügyi konferenciákon amellett, hogy egyre robusztusabb tudományos bizonyítékok kerülnek bemutatásra, fokozottan hangsúlyossá vált a füstmentes alternatívákkal kapcsolatos tiltások és tervezett korlátozások kritikája is. Cikkünk a 7. Summit on Tobacco Harm Reduction erre vonatkozó panelbeszélgetésén elhangzottakról számol be röviden.
„Ahogy az más egészségügyi területeken is jól látszik, az egyszerű tiltás nem csak nem működik, hanem általában katasztrofális hatást is vált ki.” – vezette fel a szekciót David T. Sweanor kanadai jogász, aki az 1980-as évek eleje óta foglalkozik a dohányzás egészségpolitikai kérdéseivel, és kulcsszerepet játszott számos kanadai és globális precedens értékű szabályozás megalkotásában.
Az e-cigaretták dohányzási szokásokra gyakorolt hatását vizsgáló tudományos bizonyítékok alapján a legtöbb előadó arról beszélt, hogy azokban az országokban, ahol olyan szigorú/tiltó rendelkezések vannak érvényben, melyek nem tesznek különbséget cigaretta és füstmentes alternatívák között, jellemzően lassú vagy stagnál a cigarettázás visszaszorítása. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol például a hevített dohánytermékek vagy az e-cigaretták elérhetőek, határozottan jobbak a mutatók. Norvégia, Finnország és Svédország például úgy szabályozzák a füstmentes alternatívákat, mint a leszokástámogatásban használt nikotinos rágókat és tapaszokat: nem lehet bárhol értékesíteni, meg kell felelniük a gyártási előírásoknak, és a forgalmazás előtt egy szakértői bizottság értékeli, hogy a termék megfelel-e a követelményeknek. Ezzel szemben az Európai Unióban egyre több országban tesznek olyan népegészségügyi kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyek valójában akadályozhatják a dohányzási ártalom mérséklését a jövőben.
Spanyolországban például újabb szigorítási javaslatokat terjesztett elő az egészségügyi minisztérium, amelyeket nyilvános konzultációra is közzétettek. Ennek kapcsán Fernando Fernandez Bueno, spanyol onkológus sebész hangsúlyozta a panelbeszélgetés során, hogy a megelőzés és a leszokás mindig is a dohányzás elleni küzdelem kulcsfontosságú pillérei voltak, és azok is maradnak, de az ártalomcsökkentés kifejezetten hasznos lehet kiegészítő stratégiaként azok számára, akik a hagyományos módszerekkel nem tudnak leszokni a dohányzásról.
Ahogy azt egy másik előadó is részletesen, a szakirodalmi kutatások mentén tárgyalta, a különböző ízesített, füstmentes, nikotintartalmú alternatívák betiltása például amellett, hogy megvon egy potenciális ártalomcsökkentő és leszokástámogató eszközt a használóktól, jellemzően további nem kívánt hatásokat vált ki (pl. cigarettára való visszaszokás), és azokban az országokban, ahol egyszerűen betiltják (vagy be sem vezetik) az új eszközöket, jelentős illegális kereskedelem alakul ki, ami végső soron ellenőrizhetetlenné teszi azt, hogy mit fogyasztanak az érintettek. Ez pedig egy biztosan valós kockázat.
Egy másik jellemző példa az aránytalan adóztatás. Egyes szakértők szerint az is vitatható, hogy érdemes-e az e-cigarettákat a hagyományos cigarettával azonos adókulcsok alá vetni (lásd: A SCOHRE 10 javaslata 6. pont – Szolid, de méltányos szabályrendszer), ezzel szemben vannak országok, ahol drágábbak a csökkentett kockázatú alternatívák, mint a cigaretták. Maria Papaioannoy, kanadai aktivista szerint drágábbá tenni a füstmentes eszközöket, mint a cigarettát egyenesen abszurd, mégis megtörténik. Elmondása szerint a döntéshozók nem a valós helyzetek értékelésével, hanem félelemből próbálják visszaszorítani az innovatív megoldásokat. Papaioannoy emellett közös célként fogalmazta meg egy új törvény megalkotását, ami a biztonságosabb nikotinhasználatért felelne. A vendégelőadó szerint, a dohányzásellenőrzésnek változnia kell, befogadóbbá kell válnia, és nyitottnak kell lennie az innovációra, mert jelenleg a döntéshozók nem tekintenek a jövőbe, nem értik meg, hogy .
Egyik orvos résztvevő, Sudhanshu Patwardhan, a brit Centre for Health Research and Education igazgatója szerint a közegészségügyi határokat ott kell meghúzni, ahol a fogyasztók vannak. Az indiai származású brit szakember példaként említette Bhutan esetét, egy olyan királyságét, ahol a határok szó szerint le vannak zárva, a tiltott dohánytermékeknek mégis virágzó feketepiaca alakult ki. Szerinte ez, és számos nemzetközi példa egyértelműen igazolja, hogy a végső döntést az emberek hozzák meg fogyasztási szokásaikkal kapcsolatban. Bueno doktor ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy éppen ezért az egészségügyi intézményeknek, orvosoknak, ápolóknak, tudósoknak objektív és tudományosan alátámasztott nyilvános információkat kéne szolgáltatniuk.
A panel végül azzal a konklúzióval zárta a beszélgetést, hogy a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az olyan technológiákra irányuló szakpolitika kidolgozására, amelyek jelentősen csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat.
A konferencián elhangzott előadások és panelbeszélgetések teljes terjedelmükben visszanézhetőek a SCOHRE konferencia videóarchívumában.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Kapcsolódó hasznos anyagok:
A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve
Szerző:
(X)