A járványos szintűnek tekinthető magányosság az egészségre is komoly veszélyt jelenthet.
Világszerte a felnőttek több mint fele magányosnak érzi magát – derül ki a Meta-Gallup 2023 októberi felméréséből, amely közel 140 országban és területen vizsgálta a társadalmi kapcsolatok állapotát. A kutatás ezzel ráirányította a figyelmet arra, hogy mennyire tömeges jelenség a magányosság, amit tavaly az amerikai tisztifőorvos, Vivek Murthy „járványos szintűnek” nevezett az országban, írja a Qubit.
Murthy szerint az egyedüllét jelentőségét sokáig alábecsülték, pedig az is egy közegészségügyi válság, ami nemcsak az egyén egészségének árt, hanem a társadalom állapotának is. A tisztifőorvos ajánlásában ezért áttekintette, hogy miért fontosak a társas kapcsolatok és azok minősége, miként függenek össze az egyén egészségi állapotával, és hat megoldási javaslattal is előállt megerősítésükre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magányosságot olyan fájdalomként definiálja, amit akkor érzünk, amikor társas kapcsolataink nem elégítik ki az igényeinket. Ehhez képest a szociális izolációt egy olyan állapotként írja le, amikor kevé
s társas kapcsolatunk van – ami hozzájárulhat a magányosság érzésének kialakulásához. De miként alakul ezeknek az életkori megoszlása? A szervezet szerint mindkét jelenség tömeges az idősek körében, akiknek egyes országokban akár egyharmaduk is magányos lehet.
A szakemberek sokáig úgy vélték, hogy a magányosság leginkább az idős generációt érinti, de a Meta-Gallup felmérése erre látszólag rácáfol – a 65 év felettiek mindössze 17 százaléka mondta magát általánosságban nagyon vagy viszonylag magányosnak, míg a 19–29 évesek 27 százaléka. Utóbbi korosztály az, ahol 57 százalékkal a legnagyobb a magukat (enyhén vagy nagyon) magányosnak tekintők száma, ami a 65 év felettiek körében jelentősen alacsonyabb, 42 százalék, írja a Qubit.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza