Idegbántalomra utaló kisebb eltéréseket már egészséges cukor anyagcseréjű, de cukorbetegség szempontjából magasabb kockázati csoportba tartozóknál is találtak a Semmelweis Egyetem kutatói. A vegetatív és érzőidegrendszer zavarát okozó állapot jeleinek mielőbbi felismerése segítheti a diabétesz megelőzését és hatékonyabb kezelését.
Az 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként bizonyos idő után kialakul, a 2-es típusúnál pedig sok esetben már a betegség felfedezésekor jelen van azok a szövődmények, amelyeket a köznyelv zsibbadó, égő érzésnek ír le. A tünetek az alsó végtagokon alsó részén jelentkeznek, szaknyelven neuropátiának nevezik, keringési zavar van a hátterében.
A Semmelweis Egyetem tanulmánya összefüggést keresett a kettes típusú diabétesz kialakulásának magasabb kockázata és az idegbántalom megjelenése között, még a betegség tüneteinek megjelenése előtt. A vegetatív és érzőidegrendszert érintő zavarok nemcsak a cukorbetegeknél, hanem azoknál is kimutathatók, akik vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb, de még nem cukorbetegek – ez az úgynevezett pre-diabetes állapot. Ám azt még nem vizsgálták, látni-e a neuropátia jeleit azoknál, akik cukorbetegség szempontjából közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak, de egyébként egészségesek – írja a semmelweis.hu.
Ebben a kutatásban azt vizsgálták, vannak-e neuropátiára utaló jelek olyan személyeknél, akik még hivatalosan nincsenek pre-diabetes állapotban. Ilyen rizikófaktor például a magas vérnyomás vagy vérzsír (koleszterin) értékek, melyek cukorbetegeknél és pre-diabetes állapotban összefüggenek a neuropátia jelenlétével – közölte dr. Körei Anna első szerző, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusa.
A betegek kiválasztásához egy széles körben – háziorvosok és szakorvosok által itthon és világszerte – használt kockázatbecslő módszert alkalmaztak. A FINDRISK egy kérdőív, mely életmódbeli és egészségügyi tényezők alapján számítja ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy valakinél a következő 10 évben cukorbetegség alakuljon ki. „A kérdőív szív- és érrendszeri kockázati tényezőket néz, ugyanis az idegbántalom (neuropátia) mikrovaszkuláris szövődmény. Mivel laborvizsgálatok nélkül szűri a diabéteszt, a hagyományos teszteknél költséghatékonyabb és pontossága sem marad el tőlük” – foglalta össze dr. Kempler Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának munkatársa, a kutatás utolsó szerzője.
A FINDRISK rákérdez a válaszadó korára, testtömegindexére (BMI), gyümölcs- és zöldségfogyasztásának mértékére, a testmozgás gyakoriságára, magas vérnyomásra, haskörfogatra, családban előforduló 2-es típusú cukorbetegségre, stb.
A kutatásban azokra fókuszáltak, akiknél az érték 12 pont felett volt, de nem cukorbetegek, illetve nincs jelen a cukorbetegséget megelőző állapot sem. A 12 pont fokozott kockázatot jelent; az ezt elérőknek érdemes további laborvizsgálatokkal igazolni a diabétesz kockázatát. Azt találták, hogy a kiválasztott résztvevőknél ritkán volt egyértelmű neuropátiás eltérés, de megjelent egy minimális beszűkülés, ezért ezeket a betegeket meg kell figyelni – jelezte dr. Körei Anna.
„Az sem mindegy, miből adódik a 12 feletti pont” – mondta dr. Kempler Péter. Bizonyos paramétereken, például életkor vagy a cukorbetegség előfordulása a családban nem lehet változtatni, azonban az életmódbeli tényezőkön, mint a túlsúly, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya vagy a magas vérnyomás, igen. A több mozgás, aktívabb életmód és testsúlycsökkentés különösen hatékony lehet a korai időszakban.
A kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással akár visszafordítható, az előrehaladott állapot kezelése nagymértékben függ a szénhidrát-anyagcserétől – mondja a professzor.