Itt a nyár, egyre több időt töltünk a szabad levegőn, kezdődnek a vízparti vakációk, éppen ezért bőrünk védelmére is fokozattan oda kell figyelnünk. Szakértő segítségével igyekszünk felvértezni olvasónkat a káros sugarak ellen. Milyen fényvédő krémet használjunk? Milyen gyakran érdemes újra bekennünk magunkat? Mi a helyzet a sminkkel, a parfümökkel, a tetoválásokkal és a házi praktikákkal? Cikkünkben mindenre válaszolunk.
Dr. Kuzmanovszki Daniella, a Dr. Harmos Bőrgyógyászati és Lézeresztétikai Centrum bőrgyógyásza először is azt hangsúlyozta, hogy a fényvédelem egész évben fontos, ugyanis a káros UV-sugárzás egész évben éri a bőrünket, nem csak a nyári hónapokban. Emellett azonban valóban a nyári időszakban a legerősebb az UV-sugárzás, ezért kora tavasztól késő őszig kiemelt figyelmet kell fordítani a bőrünk védelmére.
A megfelelő védelemhez fontos megismerni, hogy pontosan mi ellen védekezünk. Az ultraviola (UV) sugárzás a napsugárzás bizonyos formája, mely hullámhossz és frekvencia alapján három részre bontható: UV-C, UV-B és UV-A. Az UV-C sugárzás azonban nem éri el a földfelszínt, a légkör teljesen kiszűri.
Az UV-B sugárzás pozitívuma, hogy a D-vitamin képzésében játszik szerepet, ugyanakkor az UV-B felelős a napégésért, míg az UV-A sugárzás a bőrben mélyebbre hatolva eléri a bőr alatti támasztószöveteket is, és a bőr korai öregedéséhez, ráncosodásához, valamint pigmentfoltok kialakulásához vezet. Kiemelendő, hogy
mind az UV-A és az UV-B sugárzás a bőrdaganatok szempontjából kockázati tényezőnek számít.
A bőr fényvédelme szempontjából elengedhetetlen a széles UV-szűrő spektrummal bíró napvédők használata. A napvédő készítményeknek két alaptípusa van: a fizikai fényvédők nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőrön ülve alkotnak védőréteget visszaverve az UV-sugarakat. Mivel nem szívódik fel, ezért maszk-hatást kelthet, fehéres réteg maradhat tőle a bőrön, cserébe a felvitele után azonnali védelmet biztosít, ezért a gyermekeknek szánt fényvédőknél legtöbbször ezzel a típussal találkozhatunk.
A másik napvédő típus a kémiai fényvédő, amely a fizikaival ellentétben beszívódik a bőrbe, ahol a beérkező UV-sugarakat átalakítva nem engedi, hogy a bőr hámrétegébe, illetve a mélyebb rétegeibe hatolva káros reakciót váltson ki.
A kémiai napvédők hatásának kialakulásához azonban időre van szükség, ezért a megfelelő védelem kialakulásához már 15-30 perccel azelőtt fel kell vinnünk a bőrünkre, hogy kimennénk a napra.
Azonban egyre több helyen elérhetők az úgynevezett hibrid fényvédők, amik ötvözik a kétféle – fizikai és kémiai napvédő – tulajdonságait.
Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy bomló kémiai anyagról van szó, ami káros hatással lehet a természetre. Egyes tengerpartokon, korallzátonyok közelében előfordulhat, hogy tábla jelzi: bizonyos típusú fényvédő felvitele után nem lehet bemenni a vízbe.
Fontos odafigyelni arra, hogy mindenki olyan fényvédőt alkalmazzon, ami a bőrtípusának megfelel, és könnyedén tudja használni. A napvédők ugyanis nemcsak krém, hanem spray és lotion formájában is kaphatók, hogy minél kényelmesebb legyen az alkalmazás, és széles körben biztosítsanak választási lehetőséget.
A fényvédőkön feltüntetett SPF (Sun Protection Factor) faktorszám azt jelzi, hogy mennyi ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Egy világos bőrű személy, aki tíz perc alatt égne le, ha 30-as faktorszámú napvédőt használ, 10x30, azaz nagyjából 300 percre bővítheti az időt, ami után a bőre napégést szenved – nyilatkozta Dr. Kuzmanovszki Daniella.
Míg az SPF az UV-B elleni védelemre vonatkozik, egy másik rövidítéssel is találkozhatunk a napvédőkön: a PA (Protection Grade of UVA) az UV-A elleni védelmet jelzi. Az SPF-hez hasonlóan a magasabb (több + jellel feltüntetett) PA hosszabb és erősebb védelmet nyújt az UV-A sugarak káros hatásaival szemben. Érdemes olyan készítményt választanunk, melyen legalább PA +++ vagy PA ++++ van feltüntetve.
A doktornő jelezte: fontos, hogy két-három óránként újra felvigyük a fényvédőket.
Ez kifejezetten fontos a kültéren végzett munka során, illetve azoknál, akik a szabadban sportolnak és fokozottan verejtékeznek. A szabadban fürdőzőknél a törölközés után is ismételten javasolt a napvédő alkalmazása.
A fényvédő készítmények mellett ajánlott a megfelelő ruházat (jól szellőző, sűrű szövésű textil), széles karimájú kalap és UV-szűrővel ellátott napszemüveg viselése, illetve célszerű a legerősebb UV sugárzás alatt – délelőtt 10 és délután 15 óra között – a direkt napfény helyett az árnyékban tartózkodni.
A megfelelő fényvédelem szempontjából fontos tisztában lenni a bőrünk fototípusával.
6 fototípust különböztetünk meg attól függően, milyen a bőr tónusa, milyen könnyen ég le, illetve barnul.
A bőrgyógyászok az I-II-III. fototípusnál mindenképp legalább 50-es SPF faktorszámú termékek használatát javasolják. Az alacsonyabb, 30-as faktorszám a III. fototípustól kezdődően javasolható egy barna szín elérése után.
A legtöbb nappali hidratáló krém általában legfeljebb 25 faktoros védelemmel rendelkezik, ami nem az ideális védelem, illetve a kozmetikai termékek nagy része nem tartalmaz napvédőt, ezért Dr. Kuzmanovszki Daniella azt javasolja, hogy a smink alá nyugodtan felvihető egy fényvédő réteg. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy érdemes elkerülni az erős UV sugárzás alatt a smink hosszútávú viselését, ugyanis az erős smink és az UV-fény együttesen irritációt okozhat.
Az illatosított kozmetikai termékek és a parfümök az UV-sugarakkal együtt bőrirritációt, bőrreakciót okozhatnak,
a kialakult bőrgyulladás végül pedig hiperpigmentációhoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy a bőrön tartósan sötétebb pigmentfoltok alakulhatnak ki, a parfüm és a smink szinte „beleég” a bőrbe. Ezért érdemes a parfümöt olyan helyre fújnunk, ahol a napfény nem éri el, vagy teljesen elkerülni, hogy a bőrünkkel érintkezzen, és inkább ruháinkra permetezni. Emellett érdemes kerülni az olyan kozmetikai termékek használatát nyáron, amelyek ernyősvirágzatúak és citrusfélék illóolaját tartalmazzák, ugyanis a bőrünkön a napfénynek kitett helyen gyakran váltanak ki bőrirritációt.
A növényi részecskék, illóolajok azonban természetes módon is a bőrünkre juthatnak. Aki kertészkedik, vagy magas UV sugárzás alatt nedves növényzet közt tartózkodik, annál könnyen előfordulhat, hogy bőrgyulladás, úgynevezett fito-fototoxikus bőrreakció alakul ki. Ezért érdemes a fényvédelem mellett a megfelelő ruházattal megelőzni ezt a komoly bőrtünetet.
Fontos megjegyezni, hogy bizonyos gyógyszerek fényérzekenyítő hatásúak, szedésük mellett könnyebben leég a bőr, a megfelelő fényvédelemnek ilyenkor fokozott és kiemelt szerepe van.
Minden korosztály számára fontos, hogy gondoskodjon bőre védelméről, ám a csecsemők és a gyermekek bőre a legérzékenyebbek a káros UV-sugarakra. Érdemes már kicsi kortól a napi rutin részévé tenni a bőr fényvédelmét.
Nagyon fontos, hogy elkerüljük a napégést, mert a bőrünk nem felejt. Az UV-sugárzás által okozott károsodások az évek alatt összeadódnak, és a sorozatos napégések a későbbi években bőrdaganathoz vezethetnek – figyelmeztetett a bőrgyógyász, aki a tetovált emberek teendőire is kitért.
Alapvetően az ő bőrüket ugyanúgy védeni kell, hiszen az tetoválások alkalmával a bőrbe juttatott extra pigmentáció nem teszi ellenállóbbá a bőrüket az UV sugárzással szemben.
Megesik, hogy minden szándék és előkészület ellenére megtörténik a baj, és leégünk. Ebben az esetben fontos, hogy tudjuk, mi a teendő. A sérülés súlyossági fokától függően megkülönböztetünk enyhe pírral járó napégést – amire a hűvös, hideg vizes borogatás és a hűtés (óvatosan, hidegebb folyó víz alatt) a leghatékonyabb megoldás –, illetve súlyos, hólyagos napégést, ami esetén orvoshoz kell fordulni, hogy szakszerűen ellássák a sérülést.
A bőrgyógyász kiemelte, hogy kerüljük a házi praktikák bevetését, ugyanis általában nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Az aloe verás és más gyógynövényes kenőcsök könnyen válthatnak ki bőrirritációt, a tejfölös megoldás pedig nem vezet eredményre. Az otthoni kezelés szempontjából ezért érdemes inkább a gyógyszertárakban, recept nélkül kapható hűsítő készítmények felé fordulni, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki.
A gyakori napégések következménye a későbbi években megjelenő fénykárosodás. A fénykárosodás jelei közé tartozik a bőr megvastagodása, kérgesedése, halvány bőrpír és színfoltok megjelenése, illetve több egyenetlen, kisebb és mély ránc is kialakulhat. A fénykárosodás talaján idővel bőrdaganatok is megjelenhetnek.
Egyetlen napégés is kockázatot jelent, azonban több alkalom után jelentősen nő a bőrdaganatok kialakulásának lehetősége.
A bőrdaganatok időben való felismerése szempontjából kiemelten fontos a rendszeres anyajegy- és bőrdaganatszűrés. Ezért fontos, hogy évente legalább egyszer látogassunk el egy bőrgyógyászatra” – ajánlotta a doktornő, aki az orvosi vizsgálat mellett a bőr rendszeres önvizsgálatára is felhívta a figyelmet.
A bőrünket szabad szemmel, illetve tükör segítségével rendszeresen ellenőrizzük, figyeljük. Ha egy anyajegy hirtelen jelenik meg, gyors növekedést mutat, vagy ha meglévő anyajegyünk megváltozik: megnő, változik az alakja, széle, több szín jelenik meg benne, vagy viszket és vérzik, akkor elengedhetetlen a bőrgyógyászati vizsgálat annak érdekében, hogy időben felismerjék az esetleges bőrdaganatot.