Az OKFŐ a következő időszakban a sürgősségi ellátórendszer feladatainak kompetenciaszintjeit fogja felmérni.
A párhuzamosan, vagy nem megfelelő logikai sorrendben irányított beteg frusztrálódik, vagy el is vész az ellátórendszerben, üresjáratot vagy éppen túlterhelést okozva egyes területeken. Ezen is változtatna a szakpolitika, írja a MedicalOnline.
Rendkívüli a decentralizáltság a járóbeteg-szakellátásban – nyitotta a vármegyei irányítás eddigi tapasztalatairól szóló előadását Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató helyettese az IME egészségügyi szaklap minapi, Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján. Az adatokat ismertetve elmondta, 374 járóbeteg-szakellátó működik, amelyek évente 55-60 millió estet látnak el, azonban a közfinanszírozott ellátások 80 százalékát az intézmények 20 százaléka (70-80 rendelő) adja.
A rendszerben napi problémát okoz az ellátásszervezés hiánya, a betegirányítás párhuzamosságokkal, és/vagy nem logikai sorrendben zajlik. Mindez csak akkor javulhat érdemben, ha a területalapú ellátásszervezésben aktív résztvevői a háziorvosok erős kapuőri funkciókkal és a prevenció fókuszba helyezésével. A vármegyei irányítási rendszerbe – ha nem is direkt irányítással –, az alapellátás is beletartozik – hangsúlyozta Szondi Zita.
Finisébe ért az integrációs folyamat azokban a megyékben, ahol az egyetemi klinikai központok lettek az irányító intézmények, így Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád és Baranya megyében létrejött „az egy megye egy ellátó struktúra” modell, bár az együttműködés csak akkor lesz teljes, egységesítik az informatikai rendszereket is. A folyamatban lévő integrációk sorában megemlítette, hogy ezekben a hetekben zajlik a védőnői szolgálatok integrációja a vármegyei kórházakba, mint fogalmazott: a védőnők munkakörülményei és feladatai nem változnak, sőt, feladatköreik még bővülnek is.
Az OKFŐ a következő időszakban a sürgősségi ellátórendszer feladatainak kompetenciaszintjeit fogja felmérni, amelyet az indokol, hogy jellemzően a városi kórházakban is vannak sürgősségi betegellátó osztályok, ám ezeken a helyeken sokszor „billegnek” az ellátások a humánerőforrás szűkössége miatt.
Egy olyan ellátási modell felállítása folyik, amelyben a beteg hozzájut a számára szükséges ellátásokhoz, ehhez pedig a betegútszervezés hatékonyságát növelő rendszereket is kialakítanak – vezette fel az Egészségablak ügyfélszolgálatok kialakításáról szóló előadást Szondi Zita, átadva a szót Ónodi-Szűcs Zoltánnak. Az ex-államtitkár a területért miniszteri megbízottként felel.
A betegeknek az egészségügyi ellátás szakmai teljesítményéről nincs véleménye, az ellátásokhoz való hozzáférést azonban rendkívül rossznak tartják, és a tendencia romlik – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, ismertetve egy 2018-as betegelégedettségi felmérés eredményeit, amelyben a megkérdezettek 41 százaléka számolt be a hozzáférést nehezítő körülményekről – orvoshiány, hosszú várólista és várakozási idő – amelyek frusztrációt és elégedetlenséget okoznak. Egy tavalyi kutatás eredményei szerint már 63 százalék volt ugyanezen a véleményen.
Egyszerű, mondhatni primitív a megoldás – fogalmazott a miniszteri megbízott. – Egy, a kormányablakok hálózatához hasonlóan komplex szolgáltatást kínáló rendszer felállítására van szükség, amely magában foglal minden olyan módszert, amely „a beteget eljuttatja a rendelő ajtaján belülre”.
További részletek a MedicalOnline cikkében.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza