A STADA reprezentatív kutatása szerint történelmi mélyponton van a betegelégedettség az európai egészségügyi ellátórendszerekben.
A STADA 23 európai országban végzett reprezentatív felmérése szerint mi, magyarok használjuk leginkább a Google-t, ha egészségüggyel kapcsolatos kérdésünk van. A felmérésből kiderül az is, hogy 10 éves távlatban leginkább a magyarok szerint vetnek be majd robotokat az egészségügyben.
A STADA Health Report 2024 alapján az európaiak egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos elégedettsége már negyedik éve csökken ugyan, de a hagyományos egészségügyi ellátásba vetett bizalom növekszik és bízunk a hagyományos orvoslásban is.
Mennyire elégedettek, avagy elégedetlenek országuk egészségügyi rendszerével? Min aggódnak, mi ad számukra reményt? – kérdezte többek közt Magyarország mellett 22 országban a STADA.
A mintegy 46 ezer válaszadó körében végzett, kor, nem és régió szerint reprezentatív felmérés alapján az elégedettség történelmi mélyponton van, az európai egészségügyi ellátás alapvető problémákkal küzd. Ezzel párhuzamosan a hagyományos orvoslásba vetett bizalom egyre nő.
Az immár 10. éve készülő riportba most először került bele Magyarország.
A magyarok kiugróan magas számban tízből heten, míg a globális átlag tízből hatan választják az online keresőket, a különböző portálok cikkeit, amikor egészséggel kapcsolatos kérdésekről van szó.
A hagyományos orvoslásban a magyarok döntő többsége tízből nyolcan bíznak, de bizonyos témákban sokan magunk is tájékozódnak az Interneten. Minden ötödik magyar szeret naprakész lenni az alternatív gyógymódok, például a homeopátia vagy az akupunktúra terén.
Sőt, a magyar társadalom nyitott a holisztikus orvoslásra. Kétharmada örülne, ha nemcsak a tüneteit, hanem a kiváltó okokat kezelnék, megelőznék. „Az egészségügyi szakemberek kritikus szerepet játszanak a rendszer összetartásában. A felmérés alapján a magyarok a szakembereket jónak tartják, és hiszik, hogy az orvosuk és a gyógyszerészük tudja, hogy mi a legjobb nekik” – mondta Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
Mi vagyunk a legelégedetlenebbek az egészségügyi rendszerünkkel, ami leginkább a hosszú várólistákkal hozható összefüggésbe. A közegészségügy kapcsán egyébként globálisan is ez a legsúlyosabbnak tartott probléma. Azaz a válaszadók nagy része amiatt elégedetlen, mert nem kap időpontot. Ez az érték Magyarországon kiugró: nálunk közel az emberek háromnegyede tartja ezt problémásnak, míg globálisan a válaszadók 54 százaléka.
Magyarországon az elégedetlenkedők nagy része úgy látja, hogy az egészségügyi ágazat nem működik fenntartható módon.
Ugyanakkor az egészségügyi személyzet elérése kevésbé probléma itthon, mint globálisan. Magyarországon kevésbé jellemző az is, hogy rossz minőségű ellátásban részesülünk mi vagy egy ismerősünk, mint a globális átlag.
Szintén a globális átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk azt, hogy nem találjuk meg az egészségügyi személyzetet a kórházban vagy nem jutunk gyógyszerhez. A szükséges gyógyszerekhez a válaszadók döntő többsége hazánkban és globálisan is hozzájut és meg is engedheti magának. A felmérés szerint a jobb minőségű egészségügyi ellátásért minden negyedik magyar fizetne többet; nem adó-, vagy járulékemelés formájában, hanem leginkább zsebből például magánbiztosítást kötne vagy konkrét szolgáltatásért fizetne. További minden második magyar hajlandó lenne fizetni, ha megengedhetné magának.
A STADA felmérésében kíváncsi volt arra is, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogyan lehetne javítani az egészségügyi ellátórendszeren. Globálisan a legtöbben, minden második válaszadó úgy véli, hogy biztosítani kell, hogy az egészségügyi szakpolitikai döntéshozók megfelelő egészségügyi háttérrel rendelkezzenek. Ezzel minden második magyar szintén egyet ért. Hazánkban ugyanakkor még ennél is többen – tízből hatan – gondolják úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszeren úgy lehetne javítani, ha az orvosi szakmában dolgozók fizetését emelnék, hogy több munkatársat vonzzon a szakmába.
A digitális megoldásokat, mint az elektronikus receptet, az elektronikus betegnyilvántartást és az elektronikus betegtájékoztatókat is jobban kedveljük vagy kedvelnénk a globális átlagnál; a magyarok legnagyobb része úgy gondolja, hogy ezek hasznosak lehetnek az egészségügyben. Magyarországon és globálisan is minden harmadik válaszadó az orvosok, gyógyszerészek támogatásának eszközeként tekint a mesterséges intelligenciára. A saját egészségünk érdekében azonban nem vetjük be még annyira a mesterséges intelligenciát.
Globálisan 8 százalék, Magyarországon 6 százalék azok aránya, akik igénybe vesznek mesterséges intelligencia alapú egészségügyi chatbotokat például betegség diagnosztizálására vagy hogy emlékeztesse őket gyógyszerek szedésére, esetleg tanácsokat adjon a testmozgással kapcsolatban.
Arányaiban egyébként picit pozitívabban állunk a mesterséges intelligencia kérdéséhez, mint globálisan. Sőt, a magyarok 40 százaléka tudja, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia, és úgy gondolja, hogy pozitív technológia a társadalom számára.
A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedését az átlagosnál nagyobb arányban tartjuk valószínűnek. Mi gondoljuk a leginkább azt – a magyarok 53 százaléka –, hogy a következő 10 éven belül a robotok szerves részét képezik majd az orvosi beavatkozások, például a műtétek elvégzésének.
Közel ennyien (46 százalék) gondola azt, hogy mesterséges intelligenciát fogunk használni betegségek diagnosztizálására is – ezen a téren a globális átlag 38 százalékra tehető.
A vakcinafejlesztés és a rák kezelése kapcsán viszont kevésbé vagyunk bizakodóak. Míg globálisan majdnem minden második ember szerint több vakcinát fogunk kifejleszteni a gyakori betegségek ellen, addig Magyarországon ezt csak minden harmadik ember gondolja. És míg globálisan szinten tízből hárman azt vetítik előre, hogy a legtöbb az összes rákos megbetegedés nem lesz halálos kimenetelű, addig ezt a magyar válaszadóknak csak a 22 százaléka gondolja.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza