A koraszülöttellátásról, az egészségügyi dolgozók béremeléséről és a Hugonnai Vilma Programról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Tisza: köszönjük a koraszülöttekért dolgozók munkáját
Jójárt Erika (Tisza) a koraszülöttek világnapja alkalmából szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a perinatális és neonatális ellátásból is hiányoznak azok a milliárdok, amelyek például a Matolcsy-ügyben tűntek el. Elmondta: jelenleg az élveszülések 8-9 százaléka koraszülés, mintegy 7500 baba születik korábban, ebből 1500-an nagyon kicsi súllyal.
Méltatta és megköszönte az egészségügyi dolgozók, az országban működő koraszülött mentők és koraszülött ellátást biztosító osztályok munkáját.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a koraszülöttek ellátása folyamatos és speciális felkészültséget igényel, a szakterületen az orvostudomány napról napra fejlődik. Ma 500-600 grammos babáknak is van esélyük egészséges felnőtté válni, míg korábban az 1000 gr alatti újszülötteknek is élethosszig tartó egészségügyi következményekkel kellett megküzdeniük - emelte ki.
A miniszter a koraszülött centrumok fejlesztésére tett ígéretet, hangsúlyozva, hogy 2027-ben az egészségügyi ágazat 510 milliárd forinttal kap több forrást, ebből 192 milliárdot a nem orvosi munkakörben dolgozók béremelésére fordít a kormány.
Mi Hazánk: az ígértnél kisebb lesz az egészségügyi szakdolgozók béremelése
Szabadi István (Mi Hazánk) kifogásolta, hogy az ígért azonnali bruttó 25 százalékos béremelés helyett a szakdolgozók jövőre átlagosan bruttó 15 százalékos béremelésben részesülnek, de lesznek olyan dolgozók, akik ennek a felét sem kapják meg. További problémát jelent, hogy béremelés részletszabályai még mindig nem ismertek - jegyezte meg.
A képviselő arra volt kíváncsi, mikor jelennek meg a részletszabályok a szakdolgozói béremelésről és az egészségügyi intézményeknek lesz-e beleszólásuk a béremelés konkrét összegének a meghatározásánál.
Hegedűs Zsolt úgy reagált, hogy az előző kormány idején súlyos finanszírozási problémák halmozódtak fel, amelyek hozzájárultak az ágazat nehéz helyzetéhez.
Kiemelte: jelentős forrást biztosít a kormány az ágazat megújítására és ennek egyik legfontosabb eleme az egészségügyi dolgozók béremelése. A jövő évi költségvetésben a tervezett 510 milliárd forintos egészségügyi többletből közel 192 milliárd forint szolgálja a mintegy 123 ezer nem orvosi munkakörben dolgozó bérrendezését.
A cél egy igazságosabb, átláthatóbb és a szakmai teljesítményt, végzettséget, valamint a tapasztalatot jobban elismerő bérezési rendszer kialakítása.
Átlagosan 15 százalékos alapbéremelést irányoznak elő, az alacsonyabb keresetűeknél ez meghaladhatja a 30-35 százalékot - tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament jóváhagyta azt.
Tisza a Hugonnai Vilma Programról
Balatincz Péter (Tisza) arról beszélt, hogy a kormány elindította a Hugonnai Vilma Programot, amely stratégiai választ kíván adni az egészségügyi ellátórendszer legsúlyosabb strukturális gondjaira. Hozzátette: választókerületében, Ajka, Tapolca és Sümeg térségében is alapvető elvárás, hogy a lakóhely ne határozza meg az ellátáshoz való hozzáférést.
Azt kérdezte, miként járulnak hozzá a Hugonnai Vilma Program forrásai a területi ellátási egyenlőtlenségek felszámolásához? Milyen ütemezésben és milyen intézményi fejlesztéseken keresztül javul az ellátás hozzáférhetősége és minősége?
Hegedűs Zsolt úgy reagált: a jövő évi költségvetésben 12,5 százalékkal növelik az egészségügyi forrásokat.
Nemcsak az a fontos, hogy mennyivel nagyobb egy költségvetési sor, hanem az is, hogy ebből mit tapasztalnak a betegek - hangoztatta.
Gyorsabban kell eljutni a szükséges vizsgálatokhoz és a beavatkozásokhoz - mondta.
Közölte: a műtéti várólisták csökkentésére közel 19 milliárd forint többletet biztosítanak.
Megerősítik a háziorvosi ellátást is, e célra több mint 35 milliárd jut majd. A praxisok betegenkénti finanszírozását 43 százalékkal növelik, a fiatal háziorvosok elhelyezkedését magasabb bértámogatással ösztönzik.
Kitért arra is, hogy közel 11 milliárdot közelítenek majd korszerű diagnosztikai berendezések beszerzésekre.
A kórházi hűtési és fűtési rendszerek korszerűsítésére 25 milliárdot fordítanak, a betegélelmezés javítására 10 milliárdot irányoznak elő - sorolta.
A képviselő a választ elfogadta.
Tisza: radikálisan csökkenteni kell a várólistákat!
Simon Zsuzsánna (Tisza) a várólisták csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről érdeklődött. Elmondta, az elmúlt évtizedek súlyos mulasztásai nyomán a betegek "kilátástalanul hosszú" ideig kénytelenek várni egy-egy életminőséget javító beavatkozásra. Az ellátásra szorulók fájdalmakkal küzdenek, miközben a műtők kihasználtsága alacsony, a rendszerben lévő adatok néha pontatlanok, a koordináció pedig sok esetben hiányos - tette hozzá, a várólisták radikális csökkentését sürgetve.
Hegedűs Zsolt a várólisták csökkentését a kormány egyik legfontosabb prioritásának nevezte. Felidézte, céljuk, hogy 2027 végére például a csípőprotézis-műtétre várakozók legalább 90 százaléka 180 napon belül jusson ellátáshoz.
Hozzátette, a programra összesen 21,7 milliárd forintra lesz szükség, jövőre 19 milliárd forint kell. Megjegyezte, az igazolt többletműtéteket akár 130 százalékos finanszírozással ösztönzik. Továbbá ösztönözni fogják az orvosokat, az egészségügyi dolgozókat, hogy délután is ottmaradjanak és operáljanak - közölte, jelezve, a minőséget is mérik.