A patikák heti 160 ezer óra nyitva tartással működnek, évente 110 millió gyógyszerész-páciens találkozás történik, ezeket a kontaktusokat sokkal jobban ki lehetne használni, mondta El Koulali Zakariás, országos tisztifőgyógyszerész a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) konferenciáján.
Magyarországon évente 110 millió páciens-gyógyszerész találkozás történik, amit sokkal jobban ki kellene használni – mondta El Koulali Zakariás, országos tisztifőgyógyszerész, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) konferenciáján.
Hangsúlyosabbá kell tenni a gyógyszerészek szerepét, úgy fogalmazott a tisztifőgyógyszerész, hogy a 24-dik órában vagyunk. Magyarországon háromezer gyógyszertár heti 160 ezer óra nyitva tartással működik, és El Koulali Zakariás úgy fogalmazott - zárójelben mondom ez túlzás -, de a lakosság részéről erre igény van.
A jövő gyógyszertárával kapcsolatban kiemelte: a digitalizáció, a személyre szabott tanácsadás és a prevenció, többek között ezek lesznek a patikák legfontosabb feladatai.
Az idős emberek tíz százaléka nem megfelelően szedi a gyógyszereit, a 65 év felettiek 30-40 százaléka legalább ötféle gyógyszert szed, hat százalékuk pedig még ennél többet, akár tízféle pirulát vesz be naponta. Itt pedig komoly terápiás menedzsmentre van szükség, véli a tisztifőgyógyszerész. Hiszen az egészségügyi ellátás során az elkerülhető, megelőzhető károk fele gyógyszeres probléma, a becslések szerint az Európai Unióban évente 200 ezren halnak meg azért, mert nem megfelelően szedi a gyógyszereit.
Évente 33 ezer ember hal meg az EU-ban antibiotikum rezisztens baktériumok okozta fertőzés miatt. Magyarországon évente 7,5 millió doboz antibiotikumot vált ki a lakosság, ezeknek a készítményeknek 4,5 milliárd forint az állami támogatása és ugyanennyi kiadást jelent a betegek számára is.
Az állam és a lakosság is egyre többet költ gyógyszerre, tavaly a teljes gyógyszerkiadás elérte az ezer milliárd forintot is és becslések szerint 2050-re elérheti a kétezer milliárd forintot, ezzel pedig egyértelműen kezdeni kell valamit, emelte ki a tisztifőgyógyszerész.
Megfordult az évek óta fennálló negatív tendencia és 2024-ben ismét emelkedett a gyógyszertárak száma Magyarországon, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára, hozzátette: a fiókgyógyszertárak száma bővült leginkább.
Kiemelte: megalakult egy gyógyszerészeti munkacsoport a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának égisze alatt azért, hogy megoldásokat találjanak azokra a kihívásokra, amelyekkel a gyógyszerészek szembesülnek. Beszélt a helyettes államtitkár arról, hogy a patikák is munkaerőhiánnyal küzdenek, és az árrés problémáját is rendezni kell. Úgy fogalmazott, olyan megoldást kell találni, ami minden szereplő számára elfogadható.
Az alacsony árréstől egyébként már több éve szenvednek a patikák. A gyógyszertárak forgalmának 60 százalékát a receptköteles gyógyszerek adják, és az árrés az elmúlt 12 évben 4 százalékkal csökkent, az árréstömeg növekedés pedig 13 százalékkal nőtt.
Tavaly decemberben 2900 patika működött Magyarországon, ami 28 darabbal több, mint egy évvel korábban, erről Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke beszélt. Mára a patikák 90 százaléka már hálózatosodott, vagyis valamelyik patikai hálózathoz csatlakozott. Évente 115 millió vásárlás történik a gyógyszertárakban, mondta Zlinszky János, ezt az óriási potenciált pedig nem használjuk ki, hívta fel a figyelmet a szakember.
A digitalizáció és az automatizáció jelen van az egészségügyben és a gyógyszer kiskereskedelemben is határozottan ott van. De félő, hogy a technológia fejlődése miatt a gyógyszerészi szakma ledegradálódik, hogy a patikusokból egy logisztikai szakember lesz, aki kiadja a gyógyszert. Fontos, hogy ezeket a negatív folyamatokat megállítsuk, olyan újításokat, szolgáltatásokat kell bevezetni a patikákban, ami jó a betegnek és jó az államnak is, fogalmazott Zlinszky János.
Egy friss kutatási adatai szerint a fiatalabb patikusok nagyobb nyitottsággal állnak az innovatív változásokhoz, mint az idősebbek, akik szkeptikusabbak, ismertette egy friss kutatás eredményeit Abonyi Zsolt, az Inspira egészségügyi kutatási igazgatója. A magyar lakosság az alapellátás után a gyógyszerészekben bízik meg leginkább. Ugyanakkor a gyógyszerészek negyede elégedett csak teljes mértékben a hivatásával.
A patikai szolgáltatásbővítésekkel kapcsolatban a gyógyszerészek többsége a gyógyszerelés áttekintését nevezte meg, valamint a tanácsadást, a vis maior gyógyszerfelírást, és az akut betegségek esetében a vényfelírás lehetőségét, többek között ezek azok a jövőbe mutató kezdeményezések, amelyek kiemelten fontosak a gyógyszerészek számára.
A gyógyszertárak kompetenciabővítését a szakma nagyon pozitívan fogadja – mondta Szerencsés Dóra, az Inspira stratégiai igazgatója a konferencián.
A 40 éves és a fiatalabb gyógyszerészek átlag feletti nyitottságot mutatnak, ha Magyarországon is, úgy mint Angliában elindulna a pharmacy first projekt. A gyógyszerészi szakma számára a koncepcióval kapcsolatban, a szimpátia, a társadalmi hasznosság és az inspiráció, valamint a gazdasági fenntarthatóság volt a legfontosabb. A gyógyszerészek és a lakosság is többek között torokfájás, nem szövődményes húgyúti fertőzés vagy enyhe arcüreggyulladás esetén adna lehetőséget a gyógyszerészeknek arra, hogy vényköteles gyógyszert írhassanak fel.
A pandémia után nehéz volt a brit háziorvosokat elérni, ezért dolgozták ki a gyógyszerészek kompetenciájának a bővítéséről szóló koncepciót, mondta Stephen Thomas, az Egyesült Királyság, főgyógyszerésze a konferencián.
A gyógyszerészek enyhe megbetegedések esetén direkt kezelést nyújthatnak, vényköteles gyógyszert írhatnak fel például torokfájás, fülfájás, ótvar, övsömör, esetleg húgyúti fertőzések esetén.
Egy ehhez hasonló koncepciót szeretnének Magyarországon is megalkotni a gyógyszerész szakma szakértői, a tervek szerint egy pilot projekttel indulnának el 1-2 éven belül, hangzott el a HGYSZ konferenciáján.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza